Prostitúció Európa-szerte

Európában évek óta vita tárgyát képezi, mi jelenti a helyes hozzáállást a prostitúcióhoz: kriminalizálni kell vagy inkább társadalmilag elfogadottá tenni, véget vetve ezzel a jelenséggel összefüggő problémáknak, így az erőszaknak és a nők kizsákmányolásának.

A kontinens országaiban eltérő szabályozások vannak érvényben: helyenként teljesen tiltják, máshol törvényes keretek között engedik, de a legtöbb országban továbbra is szürke területről van szó, vagyis az állam tolerálja az "ősi mesterséget", de nem ismeri el azt hivatalos foglalkozásként.
A francia parlament pénteken kezdte meg a prostituáltak ügyfeleinek büntetését célzó törvényjavaslat vitáját. A tervezet szerint 1500 euró pénzbírsággal sújtanák az örömlány munkáját igénybe vevő személyt.

Az ügyfél szankcionálása terén Svédország számít úttörőnek, ahol 1999 óta akár fél év börtönre és az elítélt jövedelemével arányos pénzbüntetésre számíthat az, aki szexuális szolgáltatást vásárol. Egy 2010-es kormányzati jelentés szerint a prostitúció azóta 50 százalékkal esett vissza. Az egyetlen felmerülő kérdés az, vajon a rendőrség az internetes prostitúció rohamos terjedésével képes-e érvényesíteni a jogszabályt.

A szomszédos Norvégiában 2009-ben fogadtak el a svédhez hasonló jogszabályt. A kiszabható maximális büntetés 6 hónap, viszont akár 1 év börtön is járhat abban az esetben, ha a szexuális aktus természete "különösen lealacsonyító". Bár a törvény elfogadását követően a női és (férfi) prostituáltak eltűntek Oslo utcáiról, a számos kiszabott büntetés ellenére fokozatosan kezdenek visszatérni oda.

Izlandon is a fizető ügyfelet szankcionáló törvény van érvényben: egy év szabadságvesztés jár neki, ha nagykorútól vásárolt szolgáltatást és két év, ha kiskorútól.

Dániában a kormány tavaly hosszas vitát követően letett arról, hogy lemásolja a svéd mintát, mivel egy szakértői csoport megállapította, hogy a szexuális szolgáltatások vásárlásának tilalma alig szorítaná vissza a prostitúciót. A skandináv országban így továbbra is legális az utcai örömszerzés, a szakmát űzők pedig kötelesek jövedelmüket bevallani és adót fizetni utána.

Nagy-Britanniában büntetőjogi felelőssége van annak, aki prostitúcióra kényszerített személytől vásárol szexuális szolgáltatást, még ha erről nincs is tudomása. Tilos a futtatás és a prostituáltak toborzása. Maga a prostitúció nem számít bűncselekménynek, ha a prostituált egyedül, függetlenül dolgozik, tulajdonosa annak a helyiségnek, ahol a tevékenységet műveli és nem zavarja meg a közrendet.

Hollandiában 2000 óta törvényes tevékenységnek számít a felnőttkorban saját elhatározásból folytatott prostitúció, valamint a lányok futtatása is, ha az a saját beleegyezésükkel történik. Az "intézményes keretek" között dolgozó prostituáltak rendes fizetést kapnak, munkaszerződéssel rendelkeznek, illetve van társadalombiztosításuk, kapnak munkanélküli segélyt és nyugdíjat is. Akiknek nincs munkaadójuk, vállalkozóként űzhetik a szakmát.

Belgiumban nem egységes a szabályozás: a prostituáltak dolgozhatnak szabadúszóként és bizonyos városokban engedélyezik a bordélyházak működését is. A tervek szerint 2016-ban Liége közelében megnyitja kapuit egy 34 szobás Erósz Központ.

Németországban 2002 óta törvényileg szabályozott a prostitúció. Az örömlányok vállalkozóként és munkavállalóként is dolgozhatnak saját elhatározásukból, és joguk van a munkanélküli segélyhez és a táppénzhez is. A bordélyházak hivatalosan működő intézményeknek számítanak.

Lettországban legális tevékenységnek számít a test áruba bocsátása: a bejelentetten dolgozó örömlányok viszont minden hónapban kötelesek alávetni magukat egészségügyi vizsgálatnak, és adót is kell fizetniük.
Svájcban a prostitúció gazdasági tevékenységnek minősül, amennyiben az nem egy harmadik fél kényszerítésére történik. Egy lány 16 évesen már szexuálisan érettnek számít, így ettől a kortól kezdve teljesen legálisan űzheti az "ősi mesterséget" az alpesi országban. Zürichben egy garázssorban idén megnyíltak az úgynevezett szexbokszok a tevékenység biztonságosabbá tétele érdekében.

Ausztriában szintén legális és törvényileg szabályozott a prostitúció. A 2011-ben elfogadott vonatkozó bécsi jogszabály szerint a tevékenységet tilos lakott területen űzni, így a prostituáltak a város szélére szorultak, ahol viszont - a rendelkezés bírálói szerint - jóval védtelenebbek az esetleges erőszakos támadásokkal szemben.
Szlovákiában egy prostituált szolgáltatásainak igénybe vétele akár 10 év börtönnel is büntethető, a prostitúció ugyanakkor nincs betiltva. Hivatalosan nincsenek bordélyházak, de a "masszázsszalonok" működését eltűrik.
Görögországban a bejegyzett és ellenőrzött bordélyházakban legálisan űzhető a prostitúció.

Spanyolországban szintén engedélyezik a bordélyházak működését az ország nagy részén. Barcelona városa 2012 augusztusában döntött arról, hogy 3 ezer euróig terjedő bírsággal sújthatják a prostituált ügyfelét, illetve 300-tól 700 euróig terjedő pénzbüntetés szabható ki a közutak szélén álló örömlányokra. Madridban egy olyan rendeletet készítenek elő, amely alapján a szolgáltatást igénybe vevő partnert 750-3500 euró közötti összegre bírságolhatnák meg, de magát a testét áruló nőt nem büntetnék.

Az Európai Unió (EU) három tagállamában, Horvátországban, Romániában és Litvániában teljesen tilos a prostitúció: a szexuális szolgáltatást nyújtó és az azt igénybe vevő személyt is büntetik. Finnországban tilos a prostitúció, de az ügyfelet nem büntetik érte.
Magyarországon az üzletszerű kéjelgést, mint bűncselekményt 1993-ban helyezték hatályon kívül. Napjainkban az egyéni prostitúciót a törvény engedi, de annak gyakorlását meghatározott feltételekhez köti.